Az Eszterlánc, megalakulása óta, elsősorban hagyományos mezőségi népzenét játszó zenekar. Négy mezőségi falu zenei hagyományait feldolgozva, nyolc Eszterlánc album jelent meg.
Koncertjeiken elsősorban tóvidéki, magyarszováti és mezőköbölkúti tánczenét játszanak.
A zenekar és a visszatérő vendégművészek munkáját Császár Attila fogja össze, mezőségi gyűjtőútjaira támaszkodva.
Bognár Szilvia – ének
Fekete Zsuzsanna – ének
Esztergomi Katinka – ének, km.
Komáromi Márton – hegedű
Szilágyi Márton – hegedű
Kónya Előd – hegedű, km.
Császár Attila – kontra
Bálint László Domonkos – bőgő
Részletes zenekari életrajz:
A mezőségi magyarság bár fogyatkozik, hagyományai, természet közeli élete, még mindig igazodási pont, biztos alap, a városias életmódot folytatók, így egy tradicionális népzenét játszó budapesti zenekar számára is. Az Eszterlánc, a helyi emberekkel szoros kapcsolatot ápolva igyekszik ebből a tiszta forrásból meríteni, és a hagyományaikat tudatosan továbbvinni.
Az Eszterlánc, hagyományos erdélyi, elsősorban mezőségi népzenét játszó zenekar, melyet 1998-ban Császár Attila hozott létre és szervez azóta is. Az Eszterlánc lassan, folyamatosan változik, generációk szövik keresztül, de emellett vannak biztos pontok, állandók a történetében:
A zenekar első tíz éve Búza falu énekeseivel és zenészeivel közösen telt. Ebben az időszakban négy album jelent meg, Buzaiak és az Eszterlánc (1999), Mezőségiek és az Eszterlánc (2001), Verőfény (2005), Égszakadás (2007) címmel. A lemezek mezőségi közreműködői közül, Eke Mária, Szilágyi Anna, Takács Anna, Takács Piroska, későbbiekben Népművészet Mestere díjat kaptak.
2008-2014 között a Búzával szomszédos, a korábban alig ismert község, Melegföldvár népzenéjében mélyült el a zenekar. A koncertek szinte állandó résztvevőjévé vált Szilágyi Anna, földvári énekes. (Földvári tánc Szilágyi Annával, 2011)
A zenekar koncertjein és lemezein, változó arányban, de máig tükröződnek a fent említett két település hagyományai. A Jegesen (2014) album azonban új korszakot nyitott az együttes életében. Észak-Mezőség más településein gyűjtött zenékkel bővült a repertoár, másrészt a Jegesen hangját, Szilágyi Anna mellett, már a zenekar munkájához csatlakozó városi népdalénekesek, Navratil Andrea és Fekete Zsuzsanna határozták meg.
Az együttes 2015-ben, ismét erdélyi énekesek bevonásával, mezőkeszüi dalokból összeállított műsorral és CD-vel jelentkezett (Keszü, 2016). Azóta a keszüi, magyarpalatkai zene táncházaik elmaradhatatlan része lett.
A legújabb album hangulatát magyarszováti lassú énekek határozzák meg (Szemben Komoly Időkkel, 2019). A szováti számokban Miskolczy Mariska volt a zenekar vendég énekese.
A Eszterlánc együttes rendszeresen játszik Budapesten, a Fonó Budai Zeneházban, gyakran fellép a Budapesti Tavasz Fesztivál keretében megrendezett Táncháztalálkozón. Legjelentősebb koncertjét a Zeneakadémián (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) tartotta 2016-ban.
25 éves fennállása alatt a zenekar munkájában, hosszabb-rövidebb időre, számos kiváló zenész és énekes vett részt, akik közül, a már említetteken kívül, ki kell emelni Ripa Sándor ’Miku’ és Mihaiu Emil búzai prímásokat, Vigh József és Földvári Mihály keszüi énekeseket, a táncházasok közül pedig Juhász Dénes -hegedűst és furulyást, Bankó Sándor és Liber Róbert bőgőst, Vizeli Balázs, Salamon Ferenc, Nyitrai Tamás, Horsa István, Mihó Attila, Kovács Márton hegedűsöket, Navratil Andrea, Juhász Réka, Sturcz Noémi énekeseket és Dresch Mihály fúvóst.
A zenekar a házigazdája az évente (június utolsó hétvégéjén) megrendezésre kerülő Eszterlánc Mezőség Fesztiválnak, Pomázon.
A honlap fejlesztést támogatta: